Hogyan nyerhetünk az új EU-s pályázatokon? – Szállingóznak a részletek
A következő hetekben három gazdaságfejlesztési pályázat nyílik meg a magyarországi kkv-k számára összesen 90 milliárd forint kerettel, így azok, akik az elsők között akarják benyújtani a pályázatokat, igencsak sietniük kell a projektterveik összeállításával. Emellett azonban jó figyelni a pályázati kiírások technikai és finanszírozási feltételrendszerére is, mert ez alapvetően meghatározza a nyerési kilátásokat. Az alábbiakban a legfrissebb információkat, illetve néhány részletet foglalunk össze, amelyek segíthetik a cégek felkészülését a nagyon várt pályázatokra.
Ez kell a zavar elkerüléséhez
Tegnap a két őszi gazdaságfejlesztési pályázat közül a kkv-k kapacitásbővítését célzó kiírásnál (GINOP 1.2.1.-14) újabb nyerteseket hirdettek, a Portfolio tegnap esti összesítése szerint 74 cég diadalmaskodott, amelyek közel 2,6 milliárd forintnyi támogatást nyertek el. Május elején és közepén már voltak eredményhirdetési körök, de akkor mind a két őszi pályázat kapcsán közzétettek nyerteseket, így a külpiaci megjelenést támogató kiírásnál is.
A következő hetekben várhatóan még több eredményhirdetési kör lesz az őszi pályázatoknál, hogy a teljes keretet kitöltsék a nyertesek (17+1,5). Így mire megnyílik június 22-én az ötmilliárd forintos keretösszegű újabb, a külpiaci megjelenést támogató pályázat (GINOP 1.3.1-15), addigra minden ősszel pályázó cég tisztában lesz vele, hogy beadjon-e újabb pályázatot, vagy már nyert. Enélkül zavar állna be a pályázók körében.
Fél éves csúszás
Az mindenesetre elmondható, hogy az őszi pályázatoknál az ígért 1 hónap helyett mintegy fél évre csúszott el az eredményhirdetés, ami sok pályázót, vagy azt tervezőt frusztrálttá tett. A jelentős csúszás oka információink szerint többrétű volt. Egyrészt tavaly ősszel, amikor meghirdették a két pályázatot, még nem volt elfogadva az Európai Bizottság által a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), így a magyar költségvetés teljes kockázatára lehetett volna csak nyerteseket hirdetni.
Az Operatív Programot csak idén februárban fogadta el a Bizottság és azt követően számos, a 7 éves ciklus új rendszere kialakítására vonatkozó lépés indult el, amelyek egymásra épülése miatt az egész időigényes volt. Ilyen értelemben tehát a két őszi pályázat volt az “úttörője” az új rendszernek mind technikailag, mind az elektronikus rendszer szempontjából műszakilag is. Március végén aztán megjelent a GINOP éves fejlesztési kerete is, azaz az idén meghirdetni tervezett pályázatok menetrendje.
A három új pályázat is csúszik
Nemcsak a két őszi pályázat eredményhirdetése csúszott el jelentősen, hanem a bevezetőben jelzett három új kiírásé is, hiszen a GINOP éves fejlesztési kerete szerint mindegyiket már áprilisban meg kellett volna hirdetni:
Ehhez képest a GINOP 1.3.1.-15 kódszámú, a kkv-k külpiaci megjelenését támogató 5 milliárd forintos keretösszegű pályázat május 22-én jelent meg, így a 30 napos “türelmi idő” miatt csak június 22-től adható majd be. A fontosabb részleteket külön anyagunkban foglaltuk össze.
A cégek tömegei által nagyon várt GINOP 1.2.1.-15 kódszámú, a kkv-k termelési kapacitásbővítését célzó 80 milliárdos pályázat viszont még mindig nem jelent meg, de az alábbi vita rendeződése miatt valószínűleg rövid távon közzéteszik.
Ugyanígy a GINOP 1.2.2.-15 kódszámú, a szabad vállalkozási zónákban működő cégek munkahelyteremtő beruházásainak támogatását szolgáló 5 milliárdos keretösszegű pályázat is várat még magára.
Csendben módosult a GINOP éves menetrendje
A 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus fejlesztési forrásainak felhasználási rendjét rögzítő 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 49. § (1) szerint (2)
Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyetértése esetén, illetve a felhívás átdolgozását követően az irányító hatóságot tájékoztatja, és a megküldött felhívást … az éves fejlesztési keretben foglalt meghirdetési időpontban közzéteszi a www.szechenyi2020.hu honlapon.
Ez azonban, amint fentebb rámutattunk, még mindig nem történt meg.
A csúszás lehetséges időkeretei kapcsán az említett kormányrendelet 44. § (4) szerint
Az éves fejlesztési keret módosításának minősül, ha az abban felsorolt bármely felhívás meghirdetésének időpontja a tervezetthez képest 30 napot meghaladóan késik, illetve, ha 20%-ot meghaladó mértékben változik
bizonyos feltétel, vagy indikátor.
Ez tehát azt jelenti, hogy az elmúlt hetekbeli késedelemmel a GINOP éves fejlesztési kerete “hallgatólagosan” máris módosult, amelynek a minapi cikkünkben jelzett intézményrendszeri szabályozói okok mellett egy sokkal kézzelfoghatóbb oka is volt.
Módosul egy fontos kötelező vállalás
Mivel a pályázatot előkészítő Nemzetgazdasági Minisztériumnak előzetesen el kellett küldeni a kiírás tervezetét az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek, azaz a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak is, ennek során jött a felszínre a két tárca közötti nézeteltérés a pályázathoz társított egyik kötelező vállalásról.
A cégeknek ugyanis létszámnövelést is vállalniuk kellene az elnyert támogatásért cserébe. Ez azt jelentené, hogy minimum 4 fővel, 15 millió forintos támogatásonként 1 fővel emelniük kellene a létszámot, majd a bázislétszámhoz képest nettó növekményként a projekt fizikai befejezésétől számított legalább két lezárt évig ezt a létszámot fenn is kellene tartaniuk.
Ez várhatóan komoly kihívások elé állítja majd a pályázni kívánó kis- és közepes vállalatok többségét.
– mutat rá az egyik lényeges üzleti feltételre Boros Áron, az OTP Hungaro-Projekt Kft. ügyvezetője.
A létszámnövelési feltétel miatt az NGM-mel kialakult vitát Lázár János brüsszeli útja során megerősítette a Portfolio-nak, és egyértműsítette, hogy ennek átgondolását várja a tárcától. Amint tegnap megírtuk: információink szerint a vita azzal oldódik meg, hogy nem lesz ilyen feltétel, hanem a létszám megtartását kell majd vállalniuk a cégeknek a fenntartási időszak végéig. Ez tehát már nem lesz akadály a cégek által nagyon várt pályázat gyors kiírásában.
Ezek mindenképpen kellenek a sikerhez
A 80 milliárdos, a kkv-k kapacitásbővítő pályázatával kapcsolatos további lényeges feltételekre is felhívja a pályázni készülő cégek figyelmét Boros:
A projekt fizikai befejezését követő két évben várhatóan minimum 5%-kal vagy a támogatás összegével megegyező mértékben növelniük kell nettó árbevételüket
A pályázatot Budapesten és Pest megyén kívül az ország egész területéről igénybe lehet majd venni (itt a székhely, a telephely, a projekt helyszín számít majd várhatóan)
A kedvezményezett szektorban tevékenykedő vállalkozások egyszerűsített eljárás keretében várhatóan 10 és 100 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek
A támogatás maximális mértéke 35 és 50 százalék között változhat a cégmérettől, illetve a földrajzi elhelyezkedéstől függően (támogatási intenzitási térkép alapján)
A gépbeszerzésekhez -, ahol a gyártói ajánlat beszerzését is csatolni kell – minden esetben legalább három ajánlatot kell bemutatni, ami Boros szerint komoly nehézséget okozhat a speciális gyártási technológiát igénylő területeken a termelő beruházást végrehajtó vállalkozásoknak.
A fentiek mellett arra is figyelmeztet Csonka Tibor, az OTP Business ügyvezető igazgatója, hogy még ha a TEÁOR-kódok alapján a kedvezményezetti körbe is tartoznak a vállalkozások, akkor is csak úgy van esélyük indulni az EU-s pénzekért, ha képesek megnyugtató módon biztosítani az előírt pályázati önrészt is. Ezt több módon is előteremthetik a cégek, így akár hitelből is, de a pályázati rendszer keretei miatt fontos, hogy ha utóbbit választják, akkor az rugalmas és gyors finanszírozást lehetővé tevő hitel legyen.
Csonka megjegyzése szerint az OTP Business 250 Vállalati Hitelprogram éppen ebben segíthet, amelybe az évi 250 millió forintnál nagyobb árbevételű vállalkozások kapcsolódhatnak be, és egyszerre juthatnak folyószámla-, forgóeszköz- és beruházási hitelhez is. Utóbbi – 10 és 250 millió forint közötti – hitelt az uniós források igénybe vételéhez szükséges önrészként is felhasználhatják.